1 rész, 1 felvonás Orsi esete a kapros szendvicsel

Az utazás zökkenőmentes volt – a Bp Kiev út 1,5 óra repülés, valamiért sokkal rövidebbnek tűnt; az 5 óra várakozás Kiev repterén a még– nem vészes kategória. János teljesen el volt foglalva, az elején az új okos telefonunkkal a Gangeszbe kacsázást fontolgatta, aztán amerikai szabadságszobornak álcázva, feltapadva a váróteret az irodáktól elválasztó ál-falra próbált wireless internetet lopni. Miután a mutatványsorozat nem bizonyult kellően sikeresnek és androidunkba még mindig nem lehetett a szuperokosnak nem nevezhető, sms küldési funkciót csiholni, beadta a derekát és befizette az egy órás internet használat díjat, majd elmerült a telefon beálltóítások világában. Köszi a segítséget j.

Jómagam cukortasakokból emeletes kártyavár építéssel igyekeztem elütni az időt, az ötödik szinten már annyira népszerű voltam, hogy a pultos fiútól egy teljes fonott kosár cukros-tasakot kaptam.

Jöjjenek a megfigyelések az uránokról.

1. megfigyelés
Eszementek, kitalálták, mivel lehet a vajas sonkás szendvicsben a csomagolásra rajzolt friss zöldségeket helyettesíteni, na ?

hát… Még egy szelet sonka jellegű termékkel és jófajta kis szárított kaporral!!

Há’ hiába, ez az utazásunk első kulináris randevúja

Azt érdemes még tudni, hogy engem már az óvodába is világgá lehetett kergetni az ordás kapros palacsinta szókapcsolatával is, de egy urban legend szerint egy bizonyos magassági szint felett az ember ízlelése megváltozik - a földön erősnek érzett ízek, a magasban visszafogottabbak, elenyésznek-, úgyhogy átlendültünk a problémán, a szenyó lecsúszott.

2. megfigyelés

Az ukránok civilizáltan vedelik a vodkát; nem látványosan, de szolidan - 50es öregúr próbál kijutni a kávézó asztalai között, mutatója két vizespohárban egyensúlyoz, na-persze-hogy-nem víz, két két decis pohár lélekerősítő – kint szürke az idő, lehet, hogy hideg is van.

Pár percek később a szembenlevő asztalnál egy üzletember, kávé előtt húzza le, na nem vizespohárral, de a kis kupica bedobva, csak utána jön az első korty a kávéból. Hiába, vannak dolgok..

3. megfigyelés

Béketűrő egy nép ez az ukrán, angolul viszont nem sokat ért. Wc melletti ülés a mienk – boldogság-, egy óra alatt már a kisgép utasainak többségének vegetative szokását ismerjük. Fiatalember jön, benyit, ajtó zárva – bent van valaki – kérdően ránéz Jánosra, tágra nyílt szemekkel végighallgatja, amint János akkurátus pontossággal, ékes angol nyelven elmondja, hogy vannak bent, várni kell 2 percet, kicsit elgondolkodik a dolgon, majd lemondóan elmegy, visszaül a helyére. Magyarul: „jó lett volna pisilni, de ha nem, hát nem”  ezt a beletörődest...van ilyen, hogy nem működik valami „…- de azert egy mosdo nelkuli repulo párezer kilométer magassan repulogepen, azért azt  nem lenne semmi megoldani, hölgyeim maguk a kiskonyhaba, uraim a pilotafulkebe, csak nyugodtan a pilota majd ugyis elore nez..

Ukránok uccsó: légutaskísérő legyez az férfi vagy nő napi egyszer mosolyog, na és mennyi esélye van annak, hogy az munkaidőre essen?... na látod, akkor ne legyenek ilyen elvárásaid. Örülj, ha nem tépi ki üvöltve, a kezedből a fotógépet, azzal a frusztrációval, hogy ha kattintottál egyet – mert ő látta, hogy kattintottál-, akkor a kolleganő miniszoknyája vagy a kolega mély dekoletázsa van a képen. Csak értené az ember, hogy ha nem szeretik a feltunest, akkor miért öltöznek meg sminkelnek úgy mintha a Lehetetlen-ruhák verseny dívája díjra pályáznának.

Egyéb sztorik a kievi reptérről, háát

Sok a szikh meg a zsidó, mind2 látványa figyelemfelkeltő, számunkra újdonsag. Színes turbános hosszúszakállú öregurak- kedvencem a halvány lilás bácsi, de van olyan is, akinek teljesen asszortál a zakója színe a turbánnal; aztán meg a kartoncsomagban kalapot és mindenféle egyéb portékával utazó hagyományos zsidó öltözetű középkorú bárgyú képű fiuk - később kiderül a Tel Aviv felé induló járatra várnak-,időnként egy-egy félreeső sarokban elvonulva, lábon állva olvasnak, bólogatnak a mini koránjuknak; legyen rend, a kalapjukért pl egészen Amerikáig utaznak, láttam a dobozon.

Mára ennyit, behozom a lemaradást ígérem, holnap lesz sztroi a 2 nap Delhiről is, eg foto is promise, de most alvás következik.

Azok számára, akik tudják, hogy a must have listánk legfontosabb darabja a pálinka otthon marad, nyugodjatok meg találtunk egy kis osztrák 60 fokos stroh rumot, ha sokáig nem irok, akkor lehet, hogy a fejemet töröm, hogy mi is volt tegnap, a reggeli kupica után..:)

orss