Az útvonalunk itt , a terveink pedig alább:
November 15 - én érkezünk Pestről Delhibe, ahol 17-ig couchsurf -el- gyengébbek kedvéért helyi vendéglátónál - akklimatizálódunk.
November 17-én röpülés föl Leh-be, a tibeti kultúra élő fellegvárába. Baraka szerint a világ egyik leglenyűgözőbb repülőútja. Madártávlatból a Himalája, csúcsok, gleccserek és a valóban égig érő, jég borította hegyek.
November 17-21 Leh, Ladakh, ahol esélyes bár, hogy befagy a ...-ünk, mert ez már ott tél,
tél + Nagyhegy = Hiiideg, de pálinkánk lesz, mert az a hasmenéstől is véd.
De ebben az időszakban lehet alkalmunk vendégházban - guesthouse - helyi lakókkal vacsorázni, ami a szezonba idecsüdülő turista tömegeknek nem adatik meg. Habatortán, ha épp valamilyen helyi ünnepre csöppennénk be, kolostori táncdrámát és igazi buddhista ünnepéjt látni hmm, de hálásak leszünk a kolostortúra spirituális életérzésért is, pl Sankar gompa.
November 21 visszaröpülés Delhibe, ahonnan átvonatozunk kb. 3 óra alatt Amritszarba, a szikh vallás és az aranytemplom városába.
Három napunk lesz rá - November 21-24-ig-, hogy lencse végre kapjuk a jellegzetes szikh arcokat és bejussunk a szent templomba osztott "langar" ingyenebédre
Illetve megnézzük a őrváltást a 9 km-re levő pakisztáni határnál Wagah-ban.
Amritszárból november 24-én Dharamasala felé indulunk, és valószínűleg itt kezdődnek majd az indiai utazás izgalmai, mert vonat plusz busz vagy taxi vagy Toy train nevű játékvonat közül választhatunk -a toy train fogalmának meghatározása lásd alábbi fotó:
Kistibetben a dalai láma otthonában egy szűk napot töltünk, na nem azért mert ebben az évben úgyis láttuk már Pesten, hanem mert pár nap múlva visszatérünk még ide pénzt költeni a Kótválí bazárba, megnézni a Namgjal kolostort, ahol du. állitólag vitázó szerzeteseket látni. Talán Cuglagkhána templomára meg a Kángrá Művészeti múzeumra és a thangkák - tibeti tekercsképek -ra is marad még időnk, ami pegig igazi kuriózum lenne az egy tibeti opera.
November 25-29-án a felső városban McLeodgandzs bentlakók leszünk egy Buddhista ashramban -meditációs központban-, ahol egy 5 napos programon veszünk részt, amelyet a szenzációs Ven, Robin Courtin buddhista szereztes hölgy tart, Bevezetés a buddhizmusba cimmel.
November 29én visszamegyünk Dharamasalaba, ahonnan december 2-án megyünk csak tovább a jóga világvárosába, Rishikeshbe.
Itt december 5-ig maradunk, tervek szerint vagy couchsurf- állitólag igy lehet helyi, otthonkészitett kaját enni- és reggelente eljárunk Iyengar jógázni, vagy megszállunk India egyik legnagyobb szellemi központjába Parmath Niketan -ban, ami élménynek nem utolsó, de a fotók alapján, háát.
Ha sok lesz a szellemeskedés, fogjuk magunkat és elmegyünk raftingolni a szent Gangeszre, bár még utána kell nézni, hogy ez az év ebben az időszakában ajánlatos.
Decmber 5-7-én tigrisafari vagy elefánt tevegélés a Corbett National Park - Corbett Nemzeti parkban. Ha nem más végre jó lesz magunkba lenni két napot, majd nagy nyugiba hallgatva a hőkerítésen kivül orditozó tigriseket.
December 7-9-én vissza egy kicsit a nagyvárosba Lakhnau vagy Luknowba. Újra helyieknél vendégeskedve próbáljuk megtalálni az igazi jó helyi dolgokat. Ha eddig nem ért el az igazi indiai hasmenés, na majd itt a vásáros kaják után.
9-én továbbmegyünk Varanasiba - benáreszi selyem származási helye. Ez már a hindu vallás hazája, India legszentebb városa. 90 ghát-járól ismert illetve arról, hogy ide jönnek meghalni a hivők! Abba reménykednek, hogy ha a Gangeszszent folyóba megmártoznak, nem születnek újra. A Manikarnika ghátnál a kéregetők fára gyűjtenek, hogy legyen mivel elégetni hullájukat, talán ez a jobbik verzió, ugyanis állitólag pár kilométerrel arrébb követ kötnek rájuk és a folyóba engedik a hivőt, a lelkes turisták pedig továbbra is boldogan mártoznak a Gangesz szent vizébe.
Maradjunk a romantikánál, a város szent, tele van India minden vidékéről ideérkező hívővel és este mécsesek úsznak a szent folyón.
December 9-13 között, 3-4 napot szeretnénk itt lenni, reméljük lesz vendéglátónk, aki útba igazit majd.
December 13-án átutazunk Agrába, mert a Tádzs Mahal az kötelező. Meg kell nézni a márványrácsokat, a sírtermet, a Pietra durát, és a Szikandra parkot(6km ÉNY), meg állítólag itt is divat az olajmécses úsztatás naplementekor, az meg már bejött egyszer.
Két éjszaka után vissza Delhibe, december 15-én repülünk melegebb tájak felé, jó lenne csak a városi forgalommal megküzdeni a reptérre menet.
Addig listázva és pontokba szedve, hogy mikor, hová jövünk vissza újra :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése